Abaújvár Észak-kelet Magyarországon, Miskolctól mintegy nyolcvan kilométerre északkeletre, a mai szlovák-magyar határon fekszik. A ma alig kétszázhatvan lelket számláló kis község igen nagy történelmi múltra tekint vissza. A történeti Abaúj megye első központja és névadó települése volt. A falu a Hernád partján emelkedő dombokon épült. A történeti Abaúj megye egyike a Szent István által alapított megyéknek, a XI. század első harmadában már fennállt. Legnagyobb részét az Aba nemzetség birtokolta.

A XI. század első felében épült az abaújvári vár is. A XIV. századi krónikás hagyomány szerint Aba Sámuel (uralkodott: 1041-44) emelte. Neki tulajdonítjuk a megye megszervezését is. A ma is impozáns méretű, 754 méter kerületű, trapéz alakú sánc 3,9 hektáros területet zár körül. A sáncok meglepő épségben élték túl az elmúlt évszázadok viharait.

Maga a vár időről időre a magyar történelem fő sodrába került. Az 1046-ban, oroszországi száműzetésükből hazatérő két Árpád-házi herceg, András és Levente gyűjtötte itt össze seregeit, és választották királlyá Andrást. Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, Álmos tartotta hatalmában, később azonban megadta magát a várat ostromló bátyjának, Könyves Kálmánnak (uralkodott: 1095-1116). A tatárjárás (1241-42) során Újvárat Északkelet-Magyarország legerősebb erődítményeként tartották számon, amely ellent tudott állni a tatárok támadásának.

A monda szerint a földvár területén temették el a Kabarok által megölt Álmos fejedelmet, aki Abaújváron alussza örök álmát.

A község teljesen a 14. századig esperesi székhely, melynek körzetéhez közel 250 település tartozott. Az abaújvári esperesi templom a vár belsejében állt. Újvár a XIV. század közepéig megőrizte vezető szerepét. 1399-ben a Perényi család tulajdonába került. Első formájában a XI. század végén épült. A vár és az esperesi templom egyaránt a XV. században pusztult el.

Újvár, Abaúj megye központja, a korszak városainak egyike volt. Lakói nemesek, papok, katonák és parasztok lehettek. Ez a városias jellegű település a várdomb egész területére kiterjedt. Az egykor itt állt épületekre a vár 1974-1983 között végzett ásatása szolgáltatott adatokat. A 20. század fordulóján a vár magánkézbe került, és sokáig a 4hektáros területet szántónak használták. Két évvel ezelőtt az önkormányzatnak sikerült megszereznie a vár egy részét.

http://www.pazsiharangszo.ref.hu/

Kapcsolódó oldalak:
www.abaujvar.hu | www.varak3d.hu