Legfrissebb cikkek:
2010-09-08
Majk Biofesztivál 2010 szeptember 19-én vasárnap 10-18
 | részletek
Az egészséges gyermekért Az ötödik majki Biofesztivált  „Az egészséges gyermekekért” szervezzük. A hajdan szerzetesek otthánául szolgáló kolostorban választ kaphatunk arra, mit...

2010-09-07
Nagyvárad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra
 | részletek
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása...

2010-09-07
Szlovák-magyar történelmi konferencia Füleken
 | részletek
„Közös múlt az Ipoly mentén” – a Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum és a Nógrád Megyei Levéltár 2010. szeptember 9–10-én szlovák-magyar történelmi...

»» több friss cikk

Google PageRank



Ágyútornyok, barbakánok, rondellák

Az ágyúk megjelenése a várostrom és várvédelem lehetőségeit alapvetően megváltoztatta. A magas, viszonylag vékony falak és a karcsú tornyok nem bírták sokáig az ágyúlövéseket és összeomolva maguk alá temették a védőket, romjaikon pedig gyorsan fölkapaszkodhattak az ostromlók. Gyorsan változtatni kellett a védelem rendszerén. A falakat alacsonyabbra és vastagabbra építették, az előttük létesített árkot kiszélesítették és mélyítették.

Az egyes falszakaszokat viszont ágyútornyokkal erősítették meg. Az ágyútornyok hasonlatosak voltak az öregtornyokhoz és a lakótornyokhoz: viszonylag magas építésűek, viszont vastag falúak, és lőréseiket egyértelműen úgy alakították ki, hogy az ágyúharcra minden tekintetben alkalmasak legyenek. Magyar földön jórészt a 16. század első felében, középső harmadában épültek az ágyútornyok. Meglehetősen gyorsan bebizonyosodott
Egészen sajátos típust képvisel Sárospatak Vöröstornya. Ez belső kialakítását tekintve lakótorony, viszont védelmi rendszere egyértelműen az ágyútornyokra jellemző.

A Dunántúlom Sümeg várának északi oldalán a Köves-bástyának nevezett védőmű voltaképpen ágyútorony. Pécsvárad várrá alakított kolostorának délkeleti sarkán ma is ott magasodik egy pompás ágyútorony. Az Alföldön Gyula külső várának legépebben megmaradt védőműve egy kerek ágyútorony (ennek csak alsó szintje maradt meg. A legtöbb ágyútorony a Felföldön épült. Nógrádban máig áll Szécsény várának kerek ágyútornya. Füleken két monumentális ágyútorony volt a védelem tengelye. A nyugati torony szinte épen maradt (restaurálták), a keleti torony erősen romos, de helyreállítható lenne (remélhetőleg egyszer erre is sor kerül).

Bozók várrá alakított kolostora négyszög alakú védőfalát a sarkokon egy-egy kerek ágyútorony erősíti. Garamszentbenedek erődített kolostorának erős védőművei voltak az ágyútornyok. Három ágyútorony védte a nógrádi Somoskő háromszög alakú hegyi várát.

Az ágyútornyok jellegzetességei ismerhetők föl a sajátos kapuvédőműveken, a barbakánokon (Pécs, Nagyvázsony, Bártfa, Pest városfala).

Az ágyútornyoknál alacsonyabb, de hasonló védőművek voltak a rondellák, amelyek ugyanúgy kör alakúak, mint a barbakánok. Rondella épült Budán, a vár déli végén, Esztergomban. A fehérvári rondellát viszont a törökök építették. Délen Bács várának is erős sarokrondellái épültek, ma is állnak. Sopron városfalát is erősíti a máig megmaradt rondella.

Csorba Csaba


Légi fotók felvidéki várakról a Civertan Stúdió weboldalán >>itt


Kapcsolódó oldalak:

http://www.legifoto.com/ | http://felvidekivarak.lap.hu/

 

A logó és arculatkészítés a grafikus dolga. Bízza ránk!
Kérjen ajánlatot!
Kapcsolodó cikkek:




 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 33 + 53















Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: info@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.