„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...
Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát | részletek
Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő...
Mesés Budapest - Europa Nostra-díjas műemlékek a fővárosban | részletek
Utazás az aranykorba, amikor Budapest egyenrangú társnak tekintette magát Európa legjelentősebb metrópoliszaival és ehhez mérten építkezett. Egy olyan korszak, amikor megvalósultak a...
|
Edelény vártörténet A Bódva folyó völgyében, napjainkban már Edelény városával összeépülve húzódnak meg a középkor során külön településnek számító Borsod község szerény házai. Közülük az egyiket tájháznak rendezte be a hálás utókor. E mögött magasodik a magyarság egyik legrégebbi történelmi emlékhelye, a borsodi földvár.
Borsod várának ispánja parancsolt a vármegye népének, hatalmi befolyását csak a XIII. század második felére vesztette el, amikor földjei magánbirtokosok kezére kerültek. A kutatók feltárták a várudvaron emelkedett plébániatemplom alapjait néhány lakóház szomszédságában. A földvárról már a titokzatos Anonymus történetíró is megemlékezett, miszerint a honfoglaló Árpád vezér Böngér fia Borsot küldte el jelentős sereggel, hogy itt, az ország határán határerődítményt emeljenek. A legenda szerint róla kapta nevét Borsod vára.
Kapcsolódó oldalak:
|
 |
Az 1960-as évek régészeti ásatása napvilágra hozta a Szent István király parancsára létesített ispánsági központ felépítését, amely szerint a fatörzsekből rekeszes szerkezetű falak hézagait földdel töltötték meg az egykori építői.
