Füzér vártörténet
A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kényelmes sétaút vezet fel a hegynyeregbe.

Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olaszbástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül.

A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.

Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.

A Füzéri Vár nyitvatartási ideje:
Március 15-től október 25-ig, azaz a nyári időszakban: 9:00-től 18:00-ig.
Október 26-tól - március 14-ig, azaz a téli időszakban: 10:00-től 15:00-ig.

Képgaléria »

Régi fotók, képeslapok »

Kapcsolódó webioldalak:
www.magyar-varak.hu www.civertan.hu/legifoto www.varak3d.hu

 

Kapcsolodó cikkek:


Palotaszárny | részletek
A palotaszárny a kényelmesebb épületek különféle formáit tárja a szemünk elé. Az épületek a technika fejlődésével egy-egy új stílus, irányzat megjelenésével lakhatóbakká váltak, ugyanakkor a várak jelentőségvesztése miatt előbb a romladozás jelei, majd a végleges elhagyás lett a sorsuk. A palotaszárny első épülete, mely a gazdasági szárnnyal határos a márványkőasztalos ház. Ennek elnevezését a több...

Kápolna | részletek
A kápolna a legutóbbi kutatások szerint a XV. és a XVI. század fordulóján épülhetett, Perényi Imre által. Nem a jelenleg látható épület volt az első kápolna, mivel az alépítményben jól láthatók másodlagosan beépített faragott elemek, melyek egy korábbi kápolna létére utalnak. Ha a kápolna alépítményének déli külső falát vizsgáljuk, látható a korábbi kápolna délkeleti sarokkialakítása. Ezen fal...

Kapubástya | részletek
A kapubástya nagyon szűkszavúan kerül megemlítésre a leletárokban, megnevezése is különböző, pl. 1620-ban ’sáfárház felett való bástyának’, 1623-1670 között ’kapu felett való bástyának’ 1668-ban egyszerűen ’lövőbástyának’ nevezik. 1620-ban nagyon kevés eszközt említenek: kevés felverésre váró zsindelyt, néhány üres hordót, később lőfegyvereket és a kapu előterének...

1 |

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 57 + 01