Az 1687. évi országgyűlésen a Buda visszavételéért hálás rendek elfogadták a Habsburg-ház örökös királyságát, melytől két évtizeddel később azonban megfosztották őket és kimondták annak első trónfosztását. Az egykori eseményeket és azok médiavisszhangját H. Németh István mutatta be a Magyar Országos Levéltár oldalán.

Az országgyűlés összehívását a vármegyék részgyűlésein tapasztalható elégedetlenség is sürgette, amit elsősorban a már bevezetett intézkedések – adóztatás, rézpénz használatának kiterjesztése, kereskedelmi tevékenység korlátozása, állami kereskedelmi monopóliumok bevezetése, katonáskodó jobbágyság – okoztak. A vármegyei elégedetlenség az országgyűlésen véres jelenetbe torkollott, amikor a két Turóc megyei követ, Rakovszky Menyhért alispán és Okolicsányi Kristóf jegyző e tárgyban kifejtette véleményét, ami igen közel állt a haditerhek és a rézpénz okozta károk miatt elégedetlen megyei követek nézeteihez.

Rákóczi, elkeseredett válaszát követően, el akarta hagyni az ülés helyszínét, amikor a kétségbeesett Bercsényi Miklós, majd Károlyi Sándor kardot rántottak, és többekkel együtt megsebesítették a két küldöttet. Rakovszky belehalt sérüléseibe, a súlyosan sérült Okolicsányit pedig halálra ítélték. Az ellenzéki vármegyét megbüntették, több turóci nemest elfogattak, a vármegye pecsétjét összetörték, zászlaját szétszaggatták.

A reformokat szentesítő törvénycikkeket a követek nem viták nélkül, de immáron elfogadták. Megszavazták az új adó rendjét, ami az adózás alapjává a jövedelmet és nem a jobbágyportán alapuló jobbágytelki egységet tette. Adózás alá vonták így azokat a jövedelmeket is, amelyek addig nem tartoztak ide, mint például a jobbágytelken kívül eső irtványföldeket, az állatállományt, a zselléreket és szolgákat.

A legnagyobb felzúdulást kiváltó rézpénz ügyében úgy döntöttek, hogy devalválják a pénzt, csökkentik a forgalomban lévő érmék számát, de használatukat kiszélesítik és még zálogbirtokok kiváltására is engedélyezik. Szabályozták a kerületi ítélőtáblák működését. A hadügy területén is alapvető szervezési eredményeket sikerült elérni. Ezen az országgyűlésen fogadták el az egységes hadiszabályzatot, ami Rákóczi államának hadszervezetének reformját fejezte be, egyben elméletileg megteremtette a modern magyar haderő alapjait.

A cikk forrása és folytatása >>itt

Kapcsolódó oldalak:
www.onod.hu | www.magyar-varak.hu