Legfrissebb cikkek:
2012-01-23
„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban
 | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...

2012-01-16
Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát
 | részletek
Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő...

2011-12-22
Mesés Budapest - Europa Nostra-díjas műemlékek a fővárosban
 | részletek
Utazás az aranykorba, amikor Budapest egyenrangú társnak tekintette magát Európa legjelentősebb metrópoliszaival és ehhez mérten építkezett. Egy olyan korszak, amikor megvalósultak a...

»» több friss cikk

Google PageRank




Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit

Megkezdődött Sárospatakon a még feltárás alatt lévő páratlan ágyúöntő műhely falainak konzerválása. A romterület fölé nemrég ideiglenes védőtetőt építettek.

Utolsó évadjához érkezett Sárospatakon a 17. század első feléből származó ágyúöntő műhely feltárása. „Ebben az idényben már nem tervezzük a feltárt terület alaprajzi növelését, hiszen teljes terjedelmében sikerült lehatárolnunk I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét” - mondta el a műemlékem.hu-nak Ringer István, ásatásvezető régész.

Mint arról már korábban beszámoltunk, a múzeum szakembere 2006-ban fogott a műhely feltárásába. Tudták, hogy ezen a helyen kell keresniük a falakat, hiszen a gyárról fennmaradtak leírások. Arra azonban nem számítottak, hogy mintegy 500 négyzetméternyi területen 3-5 méter magas felmenő falakat és csaknem ép olvasztókemencét találnak a várkastély parkjának pázsitja alatt. A páratlan leletegyüttes már mostanra, a teljes feltárás előtt európai hírnévre tett szert, hiszen a 17. század első feléből rendkívül ritka az ilyen ipari műemlék.

„Tudjuk, hogy I. Rákóczi György 1631-ben építtette ki az üzemet és arról is vannak adataink, hogy egészen a haláláig, 1648-ig folyt itt a munka. A fennmaradt dokumentumok alapján több tucat ágyút és tíz harangot öntöttek az üzemben, a valós szám azonban ennek többszöröse lehetett” - mondta Ringer István.

Miután a fejedelem meghalt, az üzem elsorvadt, majd 1672-ben leégett, amikor egy tűzvész söpört végig Sárospatakon. A katasztrófának köszönhetjük a megtalált maradványokat, ugyanis a falait visszabontották, majd a földdel borították be. Így nem használták kőbányaként a helybéliek az azóta eltelt időben. Jelenleg a feltárt falak konzerválása folyik, a restaurátorok helyenként ki is egészítik a maradványokat. Szintén a maradványok épsége miatt épült új védőtető a terület fölé. Így a már napvilágra került részletek épsége miatt nem kell aggódniuk a múzeum szakembereinek.

Az ágyúöntő műhely feltárása ebben a szezonban véget ér. Jövőre a konkrét tervezés következik a páratlan ipartörténeti emlék bemutatására. Azonban nem csupán a falakat és az olvasztókemencét láthatják majd a leendő látogatók, hiszen a több éves ásatás során érdekes leletek – kerámiák, edények, gránátok, fegyver- és szerszámtöredékek – is napvilágra kerültek. Ezek bemutatása szintén szerepel a múzeum tervei között.

Képgaléria a páratlan ágyúgyárról a műemlékem.hu magazinjában


A cikk forrása: http://www.mult-kor.hu/


Kapcsolódó oldalak:
magyar-regesz.lap.hu | tortenelem.lap.hu

Add a Facebook-hoz














Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: eszakivarak@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.