Majk Biofesztivál 2010 szeptember 19-én vasárnap 10-18 | részletek
Az egészséges gyermekért Az ötödik majki Biofesztivált „Az egészséges gyermekekért” szervezzük. A hajdan szerzetesek otthánául szolgáló kolostorban választ kaphatunk arra, mit...
Nagyvárad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra | részletek
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása...
Szlovák-magyar történelmi konferencia Füleken | részletek
„Közös múlt az Ipoly mentén” – a Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum és a Nógrád Megyei Levéltár 2010. szeptember 9–10-én szlovák-magyar történelmi...
|
Törökkori palánkfal nyomvonalát tárták fel Szécsényben
A várost délnyugati irányból védő, törökkori palánkfal nyomvonalát tárták fel a régészek a Nógrád megyei Szécsényben, a fal vonalának irányát és szélességét sövényekkel jelzik majd - számolt be róla a városi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze.
Szécsény vára a Civertan Stúdió digitális légifelvételén Zandler Krisztián ismertette: kelet és dél felől kőből és téglából építették a védműveket. A most megtalált egykori palánkfal valószínűleg még a Rákóczi-szabadságharc idején is állt, a török idők végén leégett, maradványát pedig elbontották a védelmi funkció megszűntével. Buda elestével Nógrád határvidék lett, és a palánkfalat olcsóbban, gyorsabban lehetett megépíteni - tette hozzá a régész. A fal elkészültét úgy magyarázta, hogy párhuzamosan két széles alapozási árkot ástak, azokba facölöpöket helyeztek, a közöket pedig vesszővel fonták ki, majd földdel töltötték fel. Külső részét agyaggal tapasztották be a tűz elleni védekezés miatt. A régészek két árkot nyitottak meg a feltárásokhoz, a munkát a városközponti rekonstrukció második üteméhez kapcsolódva végzik a jövő hét, illetve a jövő hónap végéig. Mint Zandler Krisztián elmondta, a második árokban nem találtak palánkfalat, viszont rábukkantak egy 14-15. századi veremházra, benne kerámiatöredékekre és állatcsontokra. A félig földbe mélyített, 3-szor 4,5 méteres alapterületű épületet sátortető fedte, amelyet oszlopok tartottak. Ebben az időben a mindennapi tevékenységeket, a sütést, főzést, szövést, fonást a szabadban végezték, a veremházakba csak télre, illetve éjszakára húzódtak be - mondta. A történelmi belvárostól néhány száz méterre a 14. század elejéről származó, tapasztott agyagpadlózatú, tűz nyomait viselő épület maradványait tárták fel.
Szécsény történelmi belvárosának első rekonstrukciója során, 2005-ben 16-17. századi leleteket tártak fel a régészek, akkor találták meg a vár falának nyomvonalát, amelyet az új díszburkolaton vörös sávval jelöltek meg. Szécsény a török hódoltság korában a végvári rendszer részeként védőfalakkal körülvett mezőváros volt.
Szóljon hozzá Ön is! |
 |
