Legfrissebb cikkek:
2012-01-23
„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban
 | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...

2012-01-16
Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát
 | részletek
Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő...

2011-12-22
Mesés Budapest - Europa Nostra-díjas műemlékek a fővárosban
 | részletek
Utazás az aranykorba, amikor Budapest egyenrangú társnak tekintette magát Európa legjelentősebb metrópoliszaival és ehhez mérten építkezett. Egy olyan korszak, amikor megvalósultak a...

»» több friss cikk

Google PageRank



Törökkori palánkfal nyomvonalát tárták fel Szécsényben

A várost délnyugati irányból védő, törökkori palánkfal nyomvonalát tárták fel a régészek a Nógrád megyei Szécsényben, a fal vonalának irányát és szélességét sövényekkel jelzik majd - számolt be róla a városi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze.

Szécsény vára

               Szécsény vára a Civertan Stúdió digitális légifelvételén

Zandler Krisztián ismertette: kelet és dél felől kőből és téglából építették a védműveket. A most megtalált egykori palánkfal valószínűleg még a Rákóczi-szabadságharc idején is állt, a török idők végén leégett, maradványát pedig elbontották a védelmi funkció megszűntével. Buda elestével Nógrád határvidék lett, és a palánkfalat olcsóbban, gyorsabban lehetett megépíteni - tette hozzá a régész.

A fal elkészültét úgy magyarázta, hogy párhuzamosan két széles alapozási árkot ástak, azokba facölöpöket helyeztek, a közöket pedig vesszővel fonták ki, majd földdel töltötték fel. Külső részét agyaggal tapasztották be a tűz elleni védekezés miatt. A régészek két árkot nyitottak meg a feltárásokhoz, a munkát a városközponti rekonstrukció második üteméhez kapcsolódva végzik a jövő hét, illetve a jövő hónap végéig.

Mint Zandler Krisztián elmondta, a második árokban nem találtak palánkfalat, viszont rábukkantak egy 14-15. századi veremházra, benne kerámiatöredékekre és állatcsontokra. A félig földbe mélyített, 3-szor 4,5 méteres alapterületű épületet sátortető fedte, amelyet oszlopok tartottak. Ebben az időben a mindennapi tevékenységeket, a sütést, főzést, szövést, fonást a szabadban végezték, a veremházakba csak télre, illetve éjszakára húzódtak be - mondta. A történelmi belvárostól néhány száz méterre a 14. század elejéről származó, tapasztott agyagpadlózatú, tűz nyomait viselő épület maradványait tárták fel.

Szécsény történelmi belvárosának első rekonstrukciója során, 2005-ben 16-17. századi leleteket tártak fel a régészek, akkor találták meg a vár falának nyomvonalát, amelyet az új díszburkolaton vörös sávval jelöltek meg. Szécsény a török hódoltság korában a végvári rendszer részeként védőfalakkal körülvett mezőváros volt.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/


Kapcsolódó oldalak:
http://magyar-regesz.lap.hu/ | http://www.legifoto.com/

Magyar várak rajzai színes látványtérképen. | Kattintson ide!
Add a Facebook-hoz














Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: eszakivarak@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.