Várainkkal kapcsolatosan az ostromok izgalmas históriái mellett a titokzatos alagutak meg az elrejtett kincsek érdeklik a legtöbb embert. De sokan fölteszik azt a kérdést is, hogy valóban léteztek, létezhettek ilyen alagutak? Ha pedig voltak, akkor mire használták ezeket? Van-e alapjuk a sokfelé ismeretes néphagyományoknak?  A következőkben ezekre a kérdésekre próbáljuk megkeresni a választ.

Gárdonyi Géza közismert regénye, az „Egri csillagok” alagút-históriája a legnépszerűbb. Ki ne ismerné az Egri csillagok hőseinek izgalmas vállalkozását: hogyan jutott be Ceczey Éva kísérőjének, Miklós diáknak önfeláldozása révén a titkos alagúton a török seregek által ostromolt Eger várába. Tényleg lehetett ilyen alagút? Gárdonyi az egykori egri külső vár területén lakott, magát a belső várat igencsak jól ismerte, és figyelemmel kísérte a kezdődő régészeti kutatásokat is. Tévedett volna az író, vagy valóban lehetett titkos alagút. Nos, Egernek vannak ugyan hosszú, földalatti folyosói. Igen ám, de ezek a nevezetes 1552-es ostrom után évtizedekkel később (!!!) épült új olasz-rendszerű bástyák kazamatái. Alighanem ezek a (az akkor már jórészt eltömődött) járatok mozgatták meg Gárdonyi Géza fantáziáját is. Valójában azonban a régészeti ásatásai során egyértelműen kiderült, hogy a várból a messze távolba kivezető alagutak sohasem léteztek. Sajnos a valóban létező kazamaták jelentős része ma sem látogatható. Az egyik bástyát egyébként is átvágja barbár módon a vasút. A vonatot vihetnék persze alagútban is. Persze ez nem kevés pénzt jelentene. Bár az is igaz, hogy egri vár csak egy van, s az idegenforgalmi bevételeknek köszönhetően előbb-utóbb megtérülhetne a befektetés!

A régi krónikákból ismerjük, hogy meglehetősen gyakorinak számított, hogy alagút segítségével próbáltak az ostromlók a falakon belülre jutni, vagy a falakat leomlasztani (eleinte leginkább tűzzel, majd a lőpor föltalálása után puskapor segítségével). A védők ellenaknával próbálták ezeket a kísérleteket hatástalanítani. Eger 1596-os török ostrománál a várbeliek elkésve készített ellenaknájában lelte halálát a hadmérnök, sok katonájával együtt. A robbanás nyoma most is látható a várban, a kazamata folyosójában. Emléktáblát is helyeztek itt el.

Könyöki József (1829-1900), aki „A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra” c. szótárszerű, ezernyi illusztrációt tartalmazó művében először adott áttekintést várainkról, a következőket írta az „alagút” címszónál: „Felvételeim alkalmával alig láttam várat, hol ne mutatott volna a lakosság egy nyílást a falban vagy pincében, mely szerintük az alagút lejáratát képezi”.

Könyöki József száznál több felföldi (a mai Szlovákiában álló) és dunántúli várat járt végig, rajzolt le ill. elkészítette alaprajzukat is. Ezeket ma a a budai várban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervtára őrzi (kiállításon is bemutatták a hatalmas gyűjtemény egy részét). Könyöki több tucat német és cseh várat sorolt föl, amelyekben egyes állítások szerint bizonyosan létezett a várból kivezető alagút. Sőt megjegyzi: „A fölsorolt külföldi példákon kívül még vagy 60 várat ismerek az irodalomból, melyekben állítólag alagutak voltak”. Könyöki szerint Trencsén, Pozsony, Selmec, Körmöc várából alagút vezetett a városba.

Aki járt már Pozsonyban vagy Trencsénben, azt mindenfajta kutatás nélkül is kétkedhet. Egy olyan folyosót vájni a sziklába, amelynek készítése majd a léte ismeretlen marad, puszta logika alapján is nehezen hihető. Nem is beszélve a munka nehézségeiről. Nem alagutat, hanem kutat is csak a legnagyobb nehézségek árán tudtak készíteni Trencsénben (érdekes monda is kapcsolódik a munkákhoz). Selmec és Körmöc bányavárosának gyakorlott nemesérc-bányászai számára talán megoldható feladat lett volna egy alagút kivájása, ám  eddig (tudomásunk szerint) eddig nem sikerült megtalálni ezeken a helyeken sem „titkos” alagutakat.

Könyöki József tételesen fölsorolta, hogy melyik magyarországi várakban talált alagutat: Szerinte Körmöcbányán a vártemplom volt a városházával alagúton át összekötve. Zólyomlipcsén a 26 m mély kútban 20 m mélyen nyílt egy 126 m hosszú, 1,80 m magasságú, 1-1,2 m széles, sziklába vájt alagút, amely a Garam-völgyének országútja irányába, egy pincébe vezetett. Nyitraszegen állt valamikor egy torony, amelynek pincéjéből (a hagyomány szerint) három irányba (északra, nyugatra és délre) vezetett alagút. A Nyitra vármegyei Zsámbokréten egy erős toronyból az elmondás szerint a Nyitra folyó partjáig (200 m) vezetett alagút. A nógrádi Kékkő várából és a kárpátaljai Ungvár várának a pincéjéből indult az alagút, „de nem tudják, hol volt a nyílása, mert benn a levegő oly rossz, hogy messzire behatolni nem lehet”. A honti Zsember régi várkastélyának alagútjáról sem tudják, hová vezet. Mindezekről Könyöki József megjegyzi: „Ez utóbbiról hallásból tudok, a többit saját szemeimmel láttam”. Világos várának alagútját Hunfalvy képes Magyarország leírása szerint befalazták, mert gyakran rablók tartózkodtak benne.

Mindezek alapján föltehető a kérdés: elődeink „notórius hazudozók” lettek volna? Ezt azért mégsem hihetjük. Minden bizonnyal az említett helyeken találtak olyan hosszú és mély pincéket, amelyekről feltételezték, hogy lehet elfalazott vagy eltömődött részükben olyan folytatásuk, amely a falakon kívülre vezethetett valaha.

Saját felvételére hivatkozik Könyöki József, amikor megemlíti, hogy az abaúji Füzér várának alagútja a falu felé vezetett, „de ennek bejáratát az uraság már régen befalaztatta”.

A mondai hagyomány szerint az ostromlott füzéri várból a vár urának felesége két gyermekével együtt a titkos alagúton keresztül menekült el. Egy 1945 előtt készült, a Rákóczi-szabadságharc korában játszódó történelmi film cselekményében is szerepet kapott a füzéri vár (sohasem létezett) titkos alagútja.
Füzér várának több évtizede folyó régészeti ásatása azonban nem igazolta azt, hogy a várnak bármiféle alagútja lett volna. Ez nem is csodálható, hiszen a magas, vulkánikus eredetű hegy sziklájába olyan folyosót vájni, amely a vártól legalább több száz méteres távolságba elvezetne, még mai gépekkel sem lenne kis feladat, hát még kézzel. S ekkora munka hogyan is maradhatott volna titokban. Viszont nem marad titok, akkor értelmét vesztette volna minden költség és fáradozás. Beszéltem Simon Zoltánnal, Füzér várának régész-kutatójával, aki töviről-hegyire ismeri a várhegy minden négyzetcentiméterét, és ő is egyértelműen kijelentette, Füzérnek nem volt semmiféle alagútja.

1945 előtt a kuruc korban játszódó látványos magyar történelmi filmben is szerepel Füzér vára, s ott is szerepet kapott a titkos alagút. Talán ez a valaha sokak által látott (nemrégiben a tv-ben is bemutatott) film emléke indította meg sokak fantáziáját. Csakhogy ennek a filmnek a „füzéri” jeleneit nem a füzéri várban vették föl, hiszen az már akkor is „alaktalan” rom volt, hanem valahol máshol.

Dr. Csorba Csaba

Folytatása következik.....

Kapcsolódó oldalak:
http://varepiteszet.lap.hu/ | http://www.latvany-terkep.hu/