Nagyon érdekes és tanulságokkal teli várneveink elemzése. Először, több mint 100 éve Könyöki József foglalta össze a kérdéskört. Megállapította, hogy a német nyelvterülethez hasonlóan, nálunk is előfordulnak a tipikus –kő és –szeg végződésű igazi várnevek.

Beszélhetünk-e hazánkban önálló várnevekről? Fő szabályként a várat mindig arról a településről nevezték el, amelyiknek a területén épült. Alapkérdés minden esetben, hogy vajon a település volt-e előbb, vagy a vár? Nyilván mindkettőre akadnak példák. Egyes esetekben már meglévő településen épül föl a vár. Máskor viszont a vár az elsődleges s csak utólag keletkezik mellette, alatta a település. A nevek alapján tudjuk többé-kevésbé elkülöníteni a két csoportot.

Úgy tűnik, korai váraink elnevezése általában –vár végződésű volt. Ezek mindig megegyeznek a település nevével. Némely esetben (Abaújvár, Baranyavár, Somogyvár, Vasvár, Zalavár) a –vár utótag a mai napig fennmaradt, más esetekben viszont lekopott (Borsod, Sopron, Szabolcs, Veszprém). Van olyan korai várunk, amelyiknél a magyar alakban már eltűnt az eredeti végződés, de idegen nyelvű alak mégis megőrizte azt. Hunyad(vár), a magyar Vajdahunyad esetében a román Hunadeoara (ejtsd: Hunyadvára), Locsmánd(vár) esetében a német Lutzmannsburg.  Ezek általában  a magyar királyság korai központjainak, az ún. ispáni váraknak a nevei. Az előtag legtöbbször személynév (Csanád, Hont, Szatmár, Szolnok). Más esetben folyónév (Nyitra, Küküllővár, Krasznavár).

Névváltozásokról is tudunk: Marosvár – Csanád esetében a történelmi forrásaink árulják el, hogy az államszervező harcok során váltott nevet. Ajtony vezér eredetileg folyóról elnevezett központja a győztes vezér nevét kapta. Hasonló játszódhatott le Locsmánd(vár),  a mai Lutzmannsburg esetében is. Itt az előtag világosan egy német lovag neve.

A -grádok: Visegrád, Nógrád, Csongrád, Légrád – ha lehetséges még komolybb kérdéseket vetnek föl. Vajon mikor, melyik korszakban keletkeztek? Itt összetett történeti és nyelvészeti problémák merülnek föl. Egy nemrég elhunyt neves kutató, Vékony Gábor szerint csakis a 9. századi bolgár uralom emlékei lehetnek. Más elképzelés szerint hazánkban csak 1000 táján keletkeztek volna a legkorábbi várak. Ez utóbbi a kevésbé valószínűsíthető lehetőség. A magyar –vár utótagú nevek esetében látszólag könnyű helyzetben vagyunk, mert a hagyományos felfogás szerint a magyar etnikum az Árpád vezette honfoglalás során, a 890-es években került volna a Kárpát-medencébe. Ez azonban – éppen Vékony Gábor és mások eredményeire utalva – egyáltalán nem bizonyos, sőt…

Nehezebben köthetők korhoz azok a várak, ahol vélhetően a hegy korábbi nevéből lett várnév (Somló, Sümeg, Salgó, Füzér, Regéc). Ezek a hegynévből lett várnevek ugyanazt a logikát követik, mint településnévből képzettek.

A –kő és a –szeg utótagú, nyugatias, németes típusú várnevek aligha legkorábbi neveink közé tartoznak, a klasszikus középkori hegyi várak neveiben tűnnek csak föl az Árpád-kor utolsó évszázadában. Egyik legtipikusabb és legkorábbi példájuk éppen Kőszeg elnevezése. Biztosan állt a mai Óház-hegyen a város mai nevét kölcsönző vár már 1241-ben is, amikor Harcias Frigyes osztrák herceg kihasználva a tatárok miatt szorult helyzetben lévő Magyarország nehézségeit, elfoglalta. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne épülhetett volna akár a nemzetség Kőszegi ágát alapító Wolfer idejében, 1150 körül is.

Mi is a Földvár nevek értelme? Nem a fa-föld szerkezetű sáncokkal védett kora-középkori várakat hívták így, hanem a már elhagyott, elpusztult várakat illetik a Földvár névvel. Természetesen kővárak is vannak köztük. Itt elég talán a német lovagrend barcasági várának (Marienburgnak) magyar Földvár nevére utalni. Ugyancsak Földvárnak hívnak egy kisméretű kőből épült várat a borsodi Uppony határában.
Ilyen és hasonló kérdések sokasága vetődik fel várneveink kapcsán!

Dr. Dénes József

Kapcsolódó oldalak:
http://www.atreus.atw.hu/ |  http://varkonyv.lap.hu/