Vártörténet | Programok | Kapcsolódó oldalak: [1] [2] [3]

A Bükk hegyei között megbújó Diósgyőr a középkorban önálló településként élte mindennapjait, mígnem a XX. század hatalmas iramban fejlődő nagyvárosa, Miskolc magába nem olvasztotta. De aki egy rövid ideig szeretne visszarepülni a távoli letűnt évszázadok világába, annak most is ajánlatos a diósgyőri vár felé venni a lépteit.

Az 1960-as évek óta tartó régészeti kutatások alapján már ismerjük eme hely múltját, miszerint három erődítmény váltotta egymást a Szinva patak felé tornyosuló sziklán.

A honfoglalás után itt épült, gerendaszerkezetű, korai, nemzetségi várat a tatárjárás rombolta le, helyette az Ákos família emeltetett újabb épületeket. Az 1360-as években Nagy Lajos király parancsára négytornyos fényes lovagvárat húztak fel helyébe, itt sokszor hónapokig tartózkodott az uralkodói udvar.

Bő évszázadon keresztül a mindenkori királynék mondhatták a magukénak nászajándékul kapva férjeiktől. A XVI. századtól a hódító török ellen végvárrá alakították át, falai sokszor láttak ellenséges seregeket. Pusztulása a Thököly kuruc szabadságharcban következett be, majd köveit a környékbeli lakosság bontotta.

A romantikus várrom megmentésére 1953 óta végeznek munkálatokat, konzervált falai között napjainkban Vármúzeum működik, de híres a nyári zenés fesztiválokról is a diósgyőri vár.

A hozzá fűződő múlt századi legendák szerint a várkertben emelkedett az a mogyorófa, melynek árnyékában még Anjou Mária királynő találkozott titkos szerelmével, egy alacsony származású lovaggal.


   

Impresszum | Copyright: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | Design: Civertan Bt. | Resolution: 1024 x 768