Vártörténet | Programok | Kapcsolódó oldalak: [1] [2] [3] [4]

Egerről mindenkinek a Bükk lábánál fekvő, a patinás barokk belváros szűk utcái felett magasodó középkori vár jut az eszébe.

Az Eger patak fölötti Várhegyen a magyar államalapítás utáni időszakban alapozták meg az első körtemplomot, amit rövidesen követett a Szent János evangélistának szentelt püspöki székesegyház. Az egyházi épületcsoport eleinte nem volt megerődítve, mert az egri püspök menedékvára a közeli felsőtárkányi hegyen emelkedett.

A tatárjárás idején lerombolt vár pótlására vették körbe kőfalakkal az egri templomot, melyből a következő évszázadokban fokozatosan kialakult az országrész sorsában döntő fontosságot játszó egri vár.

Mindenki által ismert leghíresebb ostromát 1552-ben élte meg, amikor Dobó István és védőserege sikerrel verte vissza a törökök ostromát.
A század végén azonban mégis az oszmánok kezébe került, akik egészen 1687-ig uralták. Hadászati szerepét vesztve, fokozatosan bontották védőműveit, melynek csak a régészeti kutatások vetettek véget.
Az egri hősök halhatatlan dicsőségét hirdető erődítmény azonban még sok emberöltőnyi munkát ad, hogy az utókor számára méltóképpen megóvjuk.

A vártól északra emelkedő Királyszéke magaslat a helyi legenda szerint arról kapta nevét, hogy az itt felütött sátrában ülve nézte Szent István király az első székesegyház építkezését.